Aktív felidézés: hogyan teszteld magad és ellenőrizd, mire emlékszel

Egy képlet ismerősnek tűnhet a füzetben, mégsem jut eszedbe, amikor a dolgozatban szükséged lenne rá. Az aktív felidézéssel ellenőrizheted ezt a különbséget: tedd félre a jegyzeteidet, és próbáld önállóan felidézni a választ. Elmagyarázhatsz hangosan egy fogalmat, rajzolhatsz egy ábrát, vagy megoldhatsz egy rövid feladatot. Ezután vesd össze a válaszodat egy megbízható megoldással. Ebből kiderül, mit érdemes legközelebb gyakorolnod.

Miért teszteljem magam, ha újra is olvashatnám a jegyzeteket?

Roediger és Karpicke 2006-os kísérletei a szövegekből való tanulást vizsgálták. A felidézést igénylő tesztek a további tanuláshoz képest javították az emlékezeti teljesítményt a későbbi számonkéréseken. Dunlosky és munkatársai a 2013-as áttekintésükben szintén nagy hasznosságú tanulási módszernek értékelték a gyakorlóteszteket. Ezek az eredmények amellett szólnak, hogy a felidézés legyen része a tanulási rutinodnak. Nem ígérnek egy bizonyos jegyet, és nem bizonyítják, hogy egy képlet felidézése minden feladat megoldásához elég.

Az olvasásnak továbbra is van szerepe: segít megismerni egy új fogalmat és megérteni a magyarázatokat. Ha megértettél egy rövid részt, csukd be a füzetet, és próbáld elmagyarázni. Ha el sem tudod kezdeni, térj vissza a lecke egy kisebb részéhez. Dolgozz végig egy példát, majd próbálj meg egy egyszerűbb kérdésre válaszolni anélkül, hogy belenéznél az anyagba. Nem kell hosszú percekig az üres lapot bámulnod.

Hogyan néz ki az aktív felidézés egy geometrialeckénél?

Használd ezt a rövid leckét a Pitagorasz-tételről: az A csúcsnál derékszögű ABC háromszögben a BC az átfogó. A derékszöggel szemközt helyezkedik el, és ez a leghosszabb oldal. A tétel szerint BC² = AB² + AC². Ha egy oldalhossz négyzetét ismered, az oldal hosszát a pozitív négyzetgyök kiszámításával kapod meg. A számítás előtt minden hosszúságot ugyanabban a mértékegységben adj meg.

Olvasd el a leckét, takard le, és rajzold le magad a háromszöget. Jelöld be a derékszöget. Ezután válaszolj papíron az alábbi kérdésekre. Ha tanulókártyákat készítesz, a kérdés kerülj az előlapra, a válasz pedig a hátlapra. A választ csak akkor nézd meg, ha már megpróbáltál válaszolni.

• Mikor használhatod a Pitagorasz-tételt? Elvárt válasz: ha a háromszög derékszögű.
• Melyik oldal az átfogó, ha a derékszög az A csúcsnál van? Elvárt válasz: a BC, mert ez van a derékszöggel szemközt.
• Milyen egyenlet kapcsolja össze az oldalhosszakat? Elvárt válasz: BC² = AB² + AC².
• Ha AB = 9 cm és AC = 12 cm, mennyi BC? Elvárt válasz: BC² = 81 + 144 = 225, tehát BC = 15 cm.

A számításban tüntesd fel az egyenletet és a négyzetgyökvonást is. A 15-ös végeredmény önmagában nem mutatja meg, hogy a megfelelő módszert választottad-e. A válaszmondatban szerepeljen a mértékegység: a BC oldal 15 cm hosszú. Ellenőrizd, hogy az eredmény nagyobb-e mindkét befogó hosszánál.

Hogyan javítsak ki egy hibás választ úgy, hogy tanuljak is belőle?

Tegyük fel, hogy ezt írtad: BC = 9 + 12 = 21 cm. Nevezd meg a hibát: közvetlenül a hosszúságokat adtad össze, pedig a tétel a négyzeteiket adja össze. Írd le: BC² = 9² + 12² = 225, majd BC = 15 cm. Takard le a megoldást, és próbáld ki egy másik derékszögű háromszöggel, amelynek befogói 7 cm és 24 cm hosszúak. Az átfogó hossza 25 cm lesz.

Minden válaszodat sorold be: segítség nélkül helyes, hiányos vagy hibás. Hiányos válasznál írd le, mi maradt ki. Lehet, hogy az egyenletre emlékeztél, de arra a feltételre nem, hogy a háromszögnek derékszögűnek kell lennie. Egy későbbi tanulás során térj vissza erre a kérdésre. A hibás válasz megmutatja, min kell dolgoznod; kövesse magyarázat és újabb próbálkozás.

Hogyan fér ez bele húsz perc tanulásba?

Próbálj öt percet szánni egy rövid rész megértésére, hetet a kérdések megválaszolására csukott füzet mellett, ötöt az ellenőrzésre, hármat pedig egy nehéz kérdés újbóli megoldására. Ez az időbeosztás gyakorlati kiindulópont. Módosítsd, ha egy témához több magyarázat kell. A következő tanulás elején válaszolj néhány korábbi kérdésre, mielőtt kinyitnád a jegyzeteidet.

Ha már tudod a választ, változtass a feladaton. Forgasd el a háromszöget, cseréld ki a számokat, vagy kérdezz rá, miért alkalmazható a módszer. Egy definíciónál a megfogalmazás mellett mondj példát is. Ezzel ellenőrzöd, hogy akkor is tudod-e alkalmazni a fogalmat, ha másképp néz ki a kérdés. Ha mindig ugyanannál a fogalomnál akadsz el, kérj magyarázatot a tanárodtól, mielőtt további kártyákat készítenél.

Milyen szokások csökkentik az aktív felidézés hasznát?

• Azonnal megfordítod a kártyát: előbb mondd ki vagy írd le a választ, hogy ellenőrizhesd, mit tudtál önállóan felidézni.
• Homályos kérdéseket használsz, például „Pitagorasz?”: kérdezz rá egy feltételre, egy egyenletre vagy egy konkrét számításra.
• Elfogadod a választ, mert ismerősen hangzik: vesd össze azokkal a konkrét elemekkel, amelyeket tartalmaznia kell.
• Csak képleteket tartalmazó kártyákból tanulsz: oldj meg olyan feladatokat is, amelyeknél neked kell módszert választanod és végigszámolnod a megoldást.

A Graduo tanulókártyáival kikérdezheted magad a tananyagodból. Ellenőrizd a kártyák válaszait a jegyzeteid alapján, próbálj meg minden kérdésre válaszolni, mielőtt felfednéd a megoldást, és döntsd el, mikor térsz vissza a nehéz kártyákhoz. Tanulókártyák készítése